ALBÁNIA A VAD DIKTATÚRÁRÓL, A BUNKEREKRŐL ÉS AZ ELMARADOTTSÁGRÓL VOLT HÍRHEDT. MÍGNEM FELFEDEZTÉK ÉS DICSÉRTÉK A TURISTÁK: FESTŐI HEGYEK, KISVÁROSOK ÉS TENGERPART, A SZÍNES TIRANA, TISZTASÁG, NAGYSZERŰ KONYHA, VENDÉGSZERETET. ALBÁNIA ELVARÁZSOL!
Kruja – Albánia egy városban
A tízezres Kruja városa egyesíti, amiért érdemes Albániába utazni: középkori vár, arabos bazár, közel-keleties konyha, vendégszeretet festői hegyek között.
Az erőd tükrözi Albánia történelmét. Évszázadokig a legbefolyásosabb nemesi család birtokolták. Ők irányították az államiság nélkül albánok életét. A klán-uralom az albánok génjeibe ivódott. A vérségi kötelékek máig a társadalomi kapcsolatok mozgatói és kiirthatatlanná teszik a vérbosszút. Az oszmánok ostromait a nemzeti hős, Skanderbeg (1405-1468) verte vissza évtizedekig, aki szintén egy nemesi család feje volt. Kurja elestétől számítják a 400 évig tartó oszmán uralmat, ami alatt a város a baktásik balkáni központja volt.
Ez egy iszlám vallásfilozófiai irányzat; követői végezték a hittérítést és a janicsárok szellemi-katonai nevelését. A baktásik közé tartozott Gül Baba. A szentként tisztelt baktási, Sari Saltuk Kurjában élt. Feltételezett sírja a vár felett búcsújáróhely fantasztikus kilátással: a vár, az óváros és a Qafë Shtama Nemzeti Park hegyláncai.
Albánia két viszontagsága is visszaköszön Krujában:
- A gyakori földrengések, melyek közül egy 1617-es teljesen elpusztította az akkor már oszmán közigazgatási, vallási, kereskedelmi központként virágzó várost.
- Enver Hoxha (fonetikusan Hodzsa), a kommunista/bolsevik/maoista diktátor rémuralma. A váron belüli Skanderbeg Múzeumot lánya, Pranvera Hoxha tervezte és legalább annyira szólt Skanderbeg, mint önjelölt utódja, Hoxha dicsőítéséről.
A vár után irány a belváros, a bazár! Szűk, hangos, autentikus, érdemes vásárolni és falatozni is; alkudni kötelező. Az arabos, törökös, görögös, olaszos albán konyha minden specialitás kapható. Az albánoknál minden étkezés svédasztal: sok fogást közösen és arabosan, tehát kézzel esznek. Például byreket (spenótos, túrós, sós rétes), petullát (félúton a lángos és a fánk között, lekvárral), grosht (sűrű bableves), dolmát (kvázi töltött paprika), sheqerparét (falatnyi sütemény mandulás tésztából cukor- és mézsziruppal). Amit pedig isznak: bozë (sűrű, 1%-os alkoholtartalmú, édes kukoricából készülő ital), kos (ivójoghurt), caj boronicët (fekete áfonya tea). Az albán konyha nagyszerű, a helybelieknek és a turistáknak sem hiányzik a McDonald’s és a Starbucks. Albánia ugyanis a kevés ország egyike, amit nem hódított meg a két lánc.
Durrës – az albán riviéra központja
Durrës Albánia második legnagyobb városa, legnagyobb kikötője és gazdasági centruma csak 30 kilométerre Tiranától. Az ókorban a görögök és a rómaiak, később a középkori Bizánc és az oszmánok számára is kapocs volt a Balkán és a tengeren csak 150 kilométerre fekvő Itália között.
Albániában a vallás fontos kérdés. A II. világháború előtt a lakosság 70 százaléka muzulmán volt. Hoxha a világon egyedüliként az alkotmányba írta, hogy ’Albánia ateista állam’ és megtiltotta a vallásgyakorlást. Napjainkban 55 százalék muzulmán, 10 római katolikus, 5 ortodox. A durrësiek büszke keresztény gyökereire, és arra, hogy elsőként fogadták be a Szent Földről menekülő ókeresztényeket. Az állítás nem bizonyított, az viszont tény, hogy már az I. században keresztény közösség élt a városban.
Durrës legújabb története a ’90-es évek Albániájának lenyomata. A kommunista rendszer, majd a gazdaság és az ország összeomlása után a kikötőből indult százezernyi albán exodusa túlzsúfolt lélekvesztőkön Itália felé. Miután az ország stabilizálódott, a belföldi turizmus központja lett. Épültek a hotelek, apartmanházak, nyaralók, az államnak viszont nem volt pénze az infrastruktúra fejlesztésére. Az áram, az ivóvíz és a csatornahálózat, valamint a szemétszállítás is összeomlott a túlterhelés alatt; a szemét és a szennyvíz is a tengerben kötött ki.
Mindennek már nyoma sincs. A tengerpart, a promenád és a belváros, akár egy nyugat-európai üdülőhelyen. A szolgáltatások színvonalasok, az árak viszont alacsonyok. Nem csoda, hogy nyáron dugig a város albánokkal és az egyre több külföldivel.
Amit a tengerpart mellett érdemes felkeresni:
- A II. századi, de csak 1996-ban felfedezett amfiteátrum.
- Az utolsó albán király, Zogu nyári rezidenciája lenyűgöző panorámával a városra és a tengerre. Zogu előbb kormányfőként, majd köztársasági elnökként, 1928-tól ’39-ig pedig Európa egytelen muszlim uralkodójaként próbálta modernizálni és európaibbá tenni Albániát. Az olasz gazdasági, politikai, majd katonai nyomással azonban nem bírt. Mussolini Albániát elfoglaló csapatai emigrációba kényszerítették. Zogunak Apponyi Geraldine személyeben magyar hitvese volt. A grófnő biográfiája egyedi: felmenői virginiai dohányültetvényekből meggazdagodott milliomosok voltak. A két világháború között rendkívüli szépségű celebritásnak számított. Magánélete, házassága vezető újság- és pletykatéma volt Európa-szerte.
- A bel- és a külváros házfalait egyaránt színesítő graffitik, illetve inkább streetart alkotások miatt a melegben is megéri sétálni Durrësben.
Berat – „Az ezer ablak városa”
Albánia legismertebb idegenforgalmi attrakciója. A világörökségi címét hegytetőre épült várával és a hegyoldalára tapadó óvárosával érdemelte ki. A történelmi negyed képét egy XIX. századi földrengés után épült, egységesen fehér lakóházak, templomok és mecsetek határozzák meg. Berat a legveszélyeztetettebb világörökségek listájára is felkerült, mert az idegenforgalom felpörgése után számos új, stílusidegen ház épült az óvárosban. Néhány éve elméletben építési tilalom, a gyakorlatban viszont korrupció van…
A berati városnézéshez hozzá tartozik a középkori és a modern híd is, amik a várhegy lábánál kanyarodó Osum folyón ívelnek át. Ezekről és a másik oldal hegyeiről a legszebb a kilátás az „ezer ablakra”.
Tirana – a Balkán legszínesebb városa
A 600 ezeres Tirana felfedezése a főtéről indul. A kommunista időkben, amikor a tiranainak nem, hogy telefonja, karórája se volt, a főtér 35 méteres óratornyához zarándokoltak megnézni az időt, ahol szinte mindig összefutottak ismerőseikkel, barátaikkal. A téren Skanberbegnek lovas szobora, a három legfontosabb felekezet pedig temploma van. Az Et‘hem Bej mecset Hoxa ateista diktatúráját is túlélte. Az ortodox Ngjallja e Krishtit katedrális is réginek tűnik, de alig tíz éves. A katolikus Shen Pali székesegyházon modern, vitatható szépségű alkotás. A szocreál Nemzeti Múzeum rusnya, de giccses mozaik homlokzatával egy kor lenyomat.
A tér világhírű épülete, a Nemzeti Színházat már nem áll, éppen ezért világhírű. A védettség, a színészek éhségsztrájkja, a külföldi sajtófigyelem és a tüntetések se mentették meg a lebontástól. A megszálló olaszok építették fasiszta-historizáló stílusban; színház, mozi és uszoda furcsa kombinációja volt. A színház már a fasiszta időkben az illegális kommunista párt szellemi befolyása alatt állt. Már ekkor elkezdődött a nemzeti-kommunista ideológiai doktrinálás. A hatalom megszerzése után bírósági tárgyalásnak nevezett színjátékok folytak a „nép ellenségei” ellen a színpadon. Vesztét ingatlanspekuláció okozta. A kormány a COVID miatti kijárási tilalmat kihasználva ledózerolta. Ma irodaház és bevásárlóközpont van a helyén.
Az eszement diktátorok versenyében dobogós Enver Hoxha 40 éves országlása 30 évvel halála után is tetten érhető. A partizánvezérből lett teljhatalmú diktátora a sztálinizmus, később – Hruscsov „kapitalista elhajlása” miatt – a maoizmus követője volt, végül megteremtette a hodzsaizmust. Ez izolációt jelentett, amivel Albánia a szocialista országoktól is elszigetelődött; az infrastruktúra és az életszínvonal középkori szintre süllyedt. A Piramida fehér márvány, üveg és acél piramis Tirana központjában, ami Hoxha életét és munkásságát dicsőített már halála előtt. A diktatúra bukása után bezárták és védték, majd a Koszovói-háború alatt a NATO használta. Később az enyészeté és illegális házfoglalóké lett, mialatt a politika nyugati művészekkel és építészekkel újabb és újabb terveket dolgozott ki a hasznosítására. Napjainkban ingyenes kilátóterasz, valamint kluboknak, kulturális, illetve szellemi műhelyeknek ad otthont. Köztük van a belga College of Europe kampusza, amit Ursula von der Leyen avatott fel 2023-ban.
Míg Tiranában a piramis Hoxa személyi kultuszáról tanúskodik, addig vidéken a 3 milliós ország 700 ezer bunkere paranoiájáról. Az imperialisták, vagy akár az elhajlott kommunisták várható inváziójára készülve épültek. A többségükben 1-2 személyes bunkerek nagy részét már elbontották, de a megmaradtak is kellőképen meghatározzák Albánia tájképét. A bunkerekben tárolt fegyverek a rendszerváltást után az albán polgárháborúban, majd a koszovói-szerb konfliktusban és a balkáni alvilág leszámolásaiban jelentettek, jelentenek kimeríthetetlen forrást.
Két bunker a történelemi felvilágosítást szolgálja. A legfelsőbb vezetés számára épült Tirana közelében eredeti állapotában járható be (Bunk’art1). Míg a kommunista titkosszolgálat által kínzókamrának használt földalatti létesítmény a belvárosban interaktív történelmi múzeum (Bunk’art2).
Irodalom blog lévén egy könyves érdekesség Hoxáról. Autodidakta, ám kimondottan művelt volt, rengeteget olvasott. 20 ezer kötetes gyűjteménye nem csak dísz volt. Könyvtára tele volt francia irodalommal eredetiben, valamint könyvekkel a pápák és szentek életéről és vámpírtörténetekkel. Napi szinten olvasta a Le Monde-t is. Műveltségére kimondottan hiú volt, ezért a vezető pozíciókba aluliskolázottakat helyezett, hogy mindig ő legyen a legműveltebb.
Tirana legnyüzsgőbb része a bevásárlóutca, a Rruga Murat Toptani és a bazár, a Rruga Shemsi Haka. Utóbbiban minden kapható a zöldség-gyümölcstől, a húsokon és fűszereken át a szőttesekig, valamint az autentikus lacikonyhák és hipster kávézók sokasága is megtalálható. 2015-ös felújítását számos nemzetközi építészeti díjjal tüntették ki. Edi Rama ötlete nyomán készült. Az ő érdeme, hogy Tirana a Balkán legszínesebb városa lett. Rama (1964) nemzetközi hírű képvőművészből lett politikus, aki 2000 és ’11 között Tirana főpolgármestere volt, ’17 óta pedig miniszterelnök. A ’Balkán Obamájaként’ indult, de mára autoriter stílusa és korrupciós ügyek tépázták meg az imázsát. Ezek közé tartozik a Nemzeti Színház vesztét okozó ingatlanpanama.
A modern Tirana képtől elválaszthatatlan a Namazgja mecset. Alapkövét 2015-ben Erdoğan török elnök tette le. 30 méteres kupolájával, 50 méteres minarettjeivel és 4500 hívős befogadóképességével a legnagyobb mecset a Balkánon.
Ami kimaradt
A városokra koncentráló Albánia útikalauzunkból kimaradt a tengerpart és a hegyvidék. Mindkettő önálló cikket érdemel, hisz Albánia 362 hosszú tengerparttal és túrázásra hívó hegyvidékekkel büszkélkedhet. Utóbbiak erőssége az érintetlen természet, gyengéje a hiányzó túra-infrastruktúra.
Szöveg és fotók: Petrus Szabolcs
További információ: www.karpateuropa.hu
