A „Busójárás” története

A „Busójárás” története

Hogy mi is az a „Busójárás”? Nos, a római katolikus délszlávok, a „sokacok”, népszokása, tavaszváró, téltemető ünnepsége a Farsangi időszakban, Mohács és környékén. Ebben az időszakban a résztvevők jellegzetes állarcokat, ruházatot viselve, zajongva járják az utcákat, ijesztgetnek, mulatoznak, vígadnak. Régi időkben ez inkább a mulatozásról, a felszabadultságról, a helyiek (főleg sokacok) kiemelt ünnepéről szólt, ma már inkább egy turistacsalogató, egyedi hangulatú rendezvény.

De honnan is ered ez a népszokás, és hogy lett ebből ilyen híres, országos rendezvény? A legenda szerint az Oszmán Birodalom hódoltsága idején a mohácsiak a közeli mocsárban leltek menedékre a folyton rabló törökök elől, és innen támadtak rá időnként álruhában, az arra poroszkáló ellenséges csapatokra. Sajnos, mint ahogyan ez általában a népszerű legendák esetében gyakran előfordul, ennek semmiféle alapja nincs, sőt a népszokást gyakorló sokacok is csak a hódoltság utolsó szakaszában, a 17. század vége felé jelennek meg Mohácson és környékén, így értelemszerűen nem vívhattak korábban partizánháborút a törökök ellen a karapancsai mocsárban. Ezt támasztja alá az is, hogy az első írott forrásunk a busójárásról a 18. század második feléből származik és nagy valószínűséggel ezt az alapvetően téltemető, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tartó mulatozást a Balkánról hozták magukkal a sokacok a Kárpát-medencébe.

Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!”-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.

A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka, így van ez Magyarországon is. Mohácson, a farsang idején, a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel a „busójárás” idején. A télűző fesztivál a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál.

Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Mivel régen ezek a napok sokszor „nem a megfelelő körülmények között” zajlottak, így lassan megszűnt az egész ünnepkőr, de a múlt század elején elkezdték elővenni és leporolni ezt az érdekes néphagyományt, majd a múlt század végén nagy lendületet vett, már csak hatalmas idegenforgalmi jelentősége miatt is. Oly annyira előtérbe került, hogy 2009 óta az UNESCO „Szellemi és kulturális örökségi” listáján is szerepel.

Bár napjainkra sokat veszített autentikus mivoltából a rendezvénysorozat, és inkább turisztikai látványosság, mégis érdemes felkeresni és részt venni a semmihez sem hasonlítható forgatagban, garantáltan felejthetetlen élmény! Idén a rendezvény, ahol jellegzetes gasztronómiai események, kiállítások, koncertek, és vásár is várja az érdeklődőket, február 16 és 21 között kerül megrendezésre.     

Ha valakinek nem szeretne egyéni utazással ellátogatni a rendezvényre, ajánljuk a Busójárásra is társas, buszos utazást szervező Anima Travel utazási irodát!

www.anima.travel

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »