Megnyílt a látogatók előtt a Soborsini Királyi Kastély

Megnyílt a látogatók előtt a Soborsini Királyi Kastély

Romániában nemzetközi főútvonal mentén, a Maros-völgyében található a Soborsini Királyi Kastély, amely hosszú évek óta zajló felújítási munkálatokat követően idén májustól várja az érdeklődőket.

„A soborsini kastély áll legközelebb a lelkemhez, mert ha itt vagyok, érzem Ilona királynő jelenlétét, aki berendezte, gondozta és annyira imádta” – nyilatkozta korábban Margit hercegnő, aki édesapja, I. Mihály király halálát követően lett a korona őrzője.

A román királyi család 2001-ben kapta vissza a soborsini kastélyt, a munkálatok 2007-ben kezdődtek, és az eltelt bő egy évtized alatt Margit (Margareta) hercegnő mindent megmozgatott, hogy a kommunizmus, majd az 1989-es rendszerváltást követően is elhanyagolt, lepusztított kastélynak visszaadja a nagymamája, Ilona (Elena) királynő által kialakított fényét.

Tény, hiába rendelkezik a királyi család palotával Bukarestben, több más visszaszolgáltatott ingatlannal az országban, kedvenc helyük mégis Arad megyében, a Maros-völgyében lévő Soborsin, hisz a húsvétot, a karácsonyt vagy május 9-én a királyság napját rendre itt töltik. Most szombaton, ottjártunkkor is a kastélyban tartózkodtak, így azt csak tisztes távolból fotózhattuk le.

„Ha úgy döntenek, hogy a parkban lévő pavilonban ebédelnek, akkor a déli idegenvezetést fél órára meg kell szakítsuk” – jegyezte meg séta közben lapunknak Adrian Neamţ, a kastély intendánsa, aki helybeli, de családjával együtt a kastély területén, a bejárat melletti épületben lakik. Persze a szigorú szabályok miatt vélhetően ez volt a legtöbb, amit elárulhatott a királyi család tagjainak hétköznapjairól, valamint hogy telefonbeszélgetés szintjén napi kapcsolatban állnak Károly walesi herceggel, de gyakran hívják fel egymást a jordán királyi család tagjaival is. Egyébként az étkezési helyként szolgáló pavilon a birtok legrégebbi, eredeti formáját őrző épülete.

A kastély helyén álló ingatlant – vélhetően vadászlak – 1650-1680 között húzták fel, a jelenlegi épület eredetijét pedig Forray András soborsini báró, császári és királyi kamarás, Csanád megye főispánja építette 1810–1816 között, amely az évszázadok során többször is átalakult. A története színes, végül I. Mihály 1943-van vásárolta meg a Hunyady családtól.

Margit hercegnő az épület restaurálása mellett a fő hangsúlyt a 6,5 hektáros park megújítására fekteti. Az oda nem illő fákat, cserjéket kivágták, s ma már a tökéletesség, szabályszerűség, rendezettség határát súroló botanikus kertet alakítottak ki, a növények nevét tábla jelzi. A park éke egy XVII. századi tölgyfa, amelynek korát épp az elmúlt hetekben állapították meg speciális eszközökkel az idehívott brit szakemberek. A park szélén lévő veteményes parcelláknál pedig az alkalmazottakkal együtt rendszeresen kapát ragadnak a királyi család hölgytagjai, akik húsvétkor vagy karácsonykor a konyhába is beállnak sütni-főzni.

Az intendánstól megtudtuk, hogy Soborsin környékén még egy 700 hektáros erdőt is tartozik a kastélyhoz, viszont a felújítási költségeket kizárólag belső forrásokból teremtették elő, az állam egy lejjel nem támogatta őket. Más forrásból úgy tudni, hogy az eddig beruházott összeg megközelíti a kétmillió eurót.

A séta során a látogatót elvezetik a Rejtett Kertbe, a Rózsakertbe, a brit királyi modellt másoló Hosszú Sétányhoz, a Toszkán Kertbe, a Vén Tölgyek Sétányához, és nem utolsósorban a tóhoz, amelynek közepén egy sziget található, pihenőhelyül szolgáló pavilonnnal. A Teaház felújítása még folyik, ha elkészül, akkor a látogatók itt teát, helyben készült süteményeket fogyaszthatnak.

A kastély másik attrakciója I. Mihály király gépkocsigyűjteménye, köztük több amerikai katonai dzsip, amelyeket a II. világháborút követően kapott Washingtontól.Mivel svájci száműzetése idején I. Mihály autószerelőként is kereste a családi betevőre valót, a megmaradt eszközökből, szerszámokból, korabeli fotók alapján újjáépítik műhelyét a soborsini kastély egyik melléképületében. Ezt valamikor a nyár elején nyitják meg. A további tervek között szerepel a rendszerváltás előtt és után szociális célra használt épületsor – a hajdani lovarda – vendégházzá alakítása.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Translate »