A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára, Magyarország kormányának döntése alapján történelmi emlékhely lett a kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleményében.
Mint írják, a műemlék épület jelentős kulturális helyszín, az ország legnagyobb Vörösmarty-emlékhelye, kiemelkedő fontosságú a nemzeti identitás kialakításában, a magyarságtudat megerősítésében.
„A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt figyelmet fordít a nemzeti és történelmi emlékhelyek népszerűsítésére és megismertetésére, ezért számos fórumot biztosít a különböző helyszíneknek a tudásmegosztásra és a fenntartók tapasztalatainak átadására. Vörösmarty Mihály olyan megkerülhetetlen alakja irodalomtörténetünknek, amely méltán teszi szülőházát kiemelt történelmi jelentőségű helyszínné”
Vörösmarty Emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével és munkásságával.
A mostani döntés értelmében 62 történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza
A Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty utca 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Emlékház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt.Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudós Társaság (a Magyar Tudományos Akadémia korai elnevezése) rendes tagja, valamint az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt.
A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel-család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával. Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett, ekkortájt – 1836-ban – született meg tollából a Szózat is. Nem maradt ki az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból sem, Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt.
Vörösmarty Mihály a szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott, 55 éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.
