Az Advent a keresztény hagyományban a karácsonyra való lelki felkészülés időszaka, amely a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól december 25-ig, Jézus Krisztus születéséig tart. Maga a kifejezés a latin adventus Domini, azaz „az Úr eljövetele” szóból ered, és kettős jelentéssel bír: utal Krisztus betlehemi születésére, valamint második eljövetelére az idők végén. A négy adventi vasárnap ezen felül az Úr négyféle érkezését is jelképezi: a megtestesülést, a kegyelemben való eljövetelt, halálunk pillanatát, valamint az ítélet napját, amelyre minden hívőnek fel kell készülnie.
Az advent kialakulása történelmileg is érdekes. Eredetileg csak egyetlen adventi vasárnapot tartottak, majd a 7. században Nagy Szent Gergely pápa határozta meg a most ismert négyet. 1570-ben V. Piusz pápa tette hivatalossá és kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régebben advent kezdetét éjféli harangszó jelezte, a periódust szigorú böjt jellemezte, és a hívek rendszeresen részt vettek a hajnali roráte miséken.
Advent a karácsonyt megelőző, négy vasárnapból álló időszak, amely a keresztény kultúrkörben a várakozásról, az elcsendesedésről és a készülődésről szól. Ünnepköre szorosan kapcsolódik Jézus születéséhez, a reményhez és az újjászületéshez.
Advent első vasárnapja:
Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.
Az első adventi gyertya jelentése:
Az első gyertya meggyújtásakor végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, amik a Messiás eljövetelét előre meghirdették. Isten annyira szeret minket, hogy már jóval a születésünk előtt gondja volt ránk. Jézus bennünket helyettesítő áldozatát előre hirdették a próféták. Hangzik ma is, utólag ez az örömhír: hogy úgy szereti Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (János evangéliuma, 3. fejezet).
Ha van otthon Biblia, eleveníts fel pár Igeverset, amit a gyertyák meggyújtásakor a négy vasárnapon akár fel is olvashatunk otthonunkban. Ez egy jó alkalom lehet, hogy emeljük le a könyvek könyvét a polcról. De térjünk vissza a koszorú gyertyáihoz!
Advent második vasárnapja:
Színe hasonlóképpen a lila. Az advent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.
A második adventi gyertya jelentése:
A második gyertya arra emlékeztet minket, ahogy az angyal hírül adta Máriának, majd Józsefnek is az örömhírt, hogy ők nevelhetik fel Isten Fiát, Jézust.
Advent harmadik vasárnapja:
Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.
A harmadik adventi gyertya jelentése:
A harmadik héten, amikor felgyulladnak immár három gyertya lángjai, arra a világosságra gondolhatunk, ami a pásztorokat is megvilágította. Eljött a világ világossága, és a sötétségből szabadulást hozott mindannyiunknak.
Advent negyedik vasárnapja:
Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.
A negyedik adventi gyertya jelentése:
Amikor pedig a negyedik gyertya lángja is felragyog, eszünkbe juthat a napkeleti bölcseket vezető betlehemi csillag ragyogása. Ha tehát már mindegyik gyertya ég, ez azt jelenti, hogy elérkezett a karácsony: boldogan ünnepelhetjük Jézus Krisztus születését, a nekünk adott végtelen Szeretetet.
Forrás: http://bouvet.cafeblog.hu/
