Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete.
Magyarország az elmúlt évtizedben sokat tett a török kori műemlékek méltó fenntartásáért, megőrzéséért, felújításáért és bemutatásáért, amellyel egyúttal szolgálta „a népek közötti békét” és a „kulturális hidak emelését” is.
Az új állandó tárlat bemutatja a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listáján is szereplő mevlevi dervis kultúrát, Pécs hódoltsági történelmén keresztül a város török építészeti emlékeit és az egykori „titokzatos Kelet” hatását a mai iparművészetre, zenére, kultúrára.
A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk.
A Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők.
A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin.
A négyzet alaprajzú, téglából és kőből emelt, kupolával fedett, minarettel rendelkező Jakováli Hasszán dzsámi – az oszmán kori emlékekben leggazdagabb magyarországi településnek számító – Pécs egyik emblematikus épülete a Széchenyi téren álló, Gázi Kászim pasa 2014-ben renovált dzsámija mellett.A
Az 1526 és 1686 között oszmán hódoltság alatt álló városban a 16. század második felétől kezdődően sorra épültek iskolák, fürdők, kutak, derviskolostorok, mecsetek és dzsámik.
A korabeli török tartományvezető, Jakováli Hasszán pasa egy kisebb vallási negyedet, úgynevezett küllijét alapított Pécsen a középkori városfalon kívül. Ehhez tartozott a 16. század közepén a dzsámi és a mevlevi dervis kolostor, valamint a vallási főiskola, vagyis a medresze, és az ehhez csatlakozó nyitott konyha, az imaret is, ahol az utazóknak és a szegényeknek főztek. Ez az épületegyüttes alkotta a település nyugati részén elterülő Szigeti külváros muszlim központját.
A Jakováli dzsámiban a falakon a festett geometrikus és indás motívumokon kívül keretezett, úgynevezett kartusokban eredeti festésben Korán-idézetek, azaz szúrák olvashatóak. A fal többi részén látható táblák – fekete zománcozott fém, illetve fehér porcelán – Allah, Mohamed, és az őt követő kalifák: Abu Bakr, Omár, Oszmán, Ali, Haszán és Hüszein nevét tartalmazzák.
A dzsámi körül – a török időkben – temető is volt, amelynek sírköveit a 18. század elején elhordták a közeli jezsuiták építkezéseihez. Az udvart szegélyező rézsűben a múzeum tulajdonában lévő, volt török sírkövek – illetve azok kiegészítő kellékei – láthatóak.
A kiállítás és a dzsámi április 5-től – hétfő kivételével – naponta 10 és 18 óra között várja a látogatókat.
