1980 óta szeptember 27-én ünneplik világszerte az ENSZ Turisztikai Világszervezete által alapított Turizmus Világnapját, amely idén egyben a Kutatók Éjszakájának első napja. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ezen események alkalmából délutántól egészen késő estig tartó, izgalmas programsorozattal készül. Az egyetem Nagy Lajos király úti kampuszára látogatók egy világ körüli utazás részesei lehetnek, tele humorral és meglepetésekkel fűszerezve.
A METU Turizmus Intézetének munkatársai és meghívott turisztikai szakemberek színes, szórakoztató és játékos programokkal várják az érdeklődőket, akik a könnyed hangvételű, ugyanakkor izgalmas előadások keretében, tudományos megközelítésben, de egyéni módon elmesélt úti élményeket hallgathatnak meg ismert és közkedvelt vagy éppen még ismeretlen, felfedezésre váró turisztikai desztinációkról, ahová sokan látogatnának el nagyon szívesen, ha lehetőségük adódna rá, és közben kiemelik saját tapasztalataikat és benyomásaikat, azon belül is elsősorban a fenntartható utazás kritériumaira és jó példákra, jó gyakorlatokra fókuszálva.
A világ szinte minden tájáról szerepelnek a programban országok, régiók, városok, ahol a METU munkatársai és meghívott turisztikai szakemberei jártak, és izgalmas kalandokat éltek át, amelyet ezen a napon látogatóikkal is megosztanak. Egyéni élménybeszámolóikban nemcsak a színes fotók és videók hozzák közelebb e távoli, egzotikus helyszíneket, hanem az átélt élmények szubjektív hangvételű elmesélése is.
Az úti beszámolók között olyan desztinációk szerepelnek, mint India, Vietnám, Madagaszkár, Dubai, Barcelona, Róma, Bulgária, valamint nem maradhatnak ki a legnépszerűbb hazai desztinációk sem, úgymint Tokaj-Hegyalja vagy éppen a Balaton-Felvidék.
Egészen új megközelítésben mesélnek majd emellett a METU vezetői, munkatársai és meghívott vendégeik az Amerikai Egyesült Államokról – kiemelten a METU és az Arizona State University között létrejött együttműködés által kínálkozó újfajta hallgatói nemzetközi utazási lehetőségekről.
A látogatók a nap folyamán játékos kvízben vehetnek részt, ahol METU-s ajándékokat is nyerhetnek, valamint a METU munkatársai által összeállított, mindennapi utazások során kiválóan alkalmazható képzeletbeli, praktikus „úticsomagot” kapnak, amelynek segítségével megtanulhatják, miként válhat belőlük is tudatos és felelős utazó, aki a meglátogatott terület lepusztítása helyett inkább értéket teremt és ad a helyi közösség életéhez, környezetéhez és kultúrájához.
A Budapesti Metropolitan Egyetem Turizmus Intézete vár minden motivált, kíváncsi és újfajta utazási szemléletre és élményekre vágyó érdeklődőt szeptember 27-ei programjaira.
Részletes információk és regisztráció: metropolitan.hu/kutatok-ejszakaja-2024
a mennyiség miatt idén nem kell aggódni, a szokottnál nagyobb csapadékmennyiség negatívan érintette a meggyet és a cseresznyét, amelyek közül sok gyümölcs elrohadt a fákon. A korai szilvafajták viszont jól érnek, így kedvező lehet az idei termés a pálinkafőzés szempontjából. A szőlő esetében bár fagykárok keletkeztek, várhatóan elegendő mennyiségű termés jut a pálinkafőzdékhez.
bár a pálinkafőzési lehetőségek nem tűnnek borúsnak, a főzdék nem mindig kapják meg a legjobb minőségű gyümölcsöket. A klímaváltozás következtében hosszabb távon más gyümölcsökre kell átállniuk a pálinkafőzőknek. A barack például az utóbbi években több rossz év után csak egy jó évet produkált, főként a májusi fagyok elmaradása miatt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a bogyós gyümölcsök, mint a málna és a fekete ribizli, különösen érzékenyek az éghajlatváltozásra, és előbb-utóbb teljesen eltűnhetnek a termelésből. Az elnök szerint már most készül Magyarországon kivipálinka helyi termesztésű gyümölcsből, ami jól jelzi, hogy a pálinkafőzésnek alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.
A gyümölcstermesztés egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, és a munkaerőhiány csak tovább nehezíti a helyzetet. Mihályi László végül hozzátette: a gazdáknak alkalmazkodniuk kell a változó időjáráshoz, ami új fajták termesztését és az ültetvények megfiatalítását teszi szükségessé. Az elkövetkező években a pálinkafőzés jövője jelentős mértékben függ attól, hogyan tudnak alkalmazkodni a termelők a klímaváltozás kihívásaihoz.
