ALBÁNIA ELVARÁZSOL – KALAUZOLTUK A KÖNYVTACSKÓ OLVASÓIT: FESTŐI HEGYEK KISVÁROSOK ÉS TENGERPART, TISZTASÁG, NAGYSZERŰ KONYHA, VENDÉGSZERETET. ELŐZŐ CIKKÜNKBEN A VIDÉKET MUTATTUK BE. MOST JÖJJÖN A FŐVÁROS, TIRANA!
A 600 ezres Tirana felfedezése a főtérről indul. A kommunista időkben, amikor a tiranainak nemhogy telefonja, karórája se volt, a főtér 35 méteres óratornyához zarándokoltak megnézni az időt, ahol szinte mindig összefutottak ismerőseikkel, barátaikkal. A téren Skanberbegnek lovas szobra, a három legfontosabb felekezetnek pedig temploma van. Az Et‘hem Bej mecset a Hoxa ateista diktatúráját is túlélte. Az ortodox Ngjallja e Krishtit katedrális is réginek tűnik, de alig tíz éves. A katolikus Shen Pali székesegyházon modern, vitatható szépségű alkotás. A szocreál Nemzeti Múzeum rusnya, de giccses mozaik homlokzatával egy kor lenyomata.
A tér világhírű épülete, a Nemzeti Színházat már nem áll, éppen ezért világhírű. A védettség, a színészek éhségsztrájkja, a külföldi sajtófigyelem és a tüntetések se mentették meg a lebontástól. A megszálló olaszok építették fasiszta-historizáló stílusban; színház, mozi és uszoda furcsa kombinációja volt. A színház már a fasiszta időkben az illegális kommunista párt szellemi befolyása alatt állt. Már ekkor elkezdődött a nemzeti-kommunista ideológiai doktrinálás. A hatalom megszerzése után bírósági tárgyalásnak nevezett színjátékok folytak a „nép ellenségei” ellen a színpadon. Vesztét ingatlanspekuláció okozta. A kormány a COVID miatti kijárási tilalmat kihasználva ledózerolta. Ma irodaház és bevásárlóközpont van a helyén.
Az eszement diktátorok versenyében dobogós Enver Hoxha 40 éves országlása 30 évvel halála után is tetten érhető. A partizánvezérből lett teljhatalmú diktátora a sztálinizmus, később – Hruscsov „kapitalista elhajlása” miatt – a maoizmus követője volt, végül megteremtette a hodzsaizmust. Ez izolációt jelentett, amivel Albánia a szocialista országoktól is elszigetelődött; az infrastruktúra és az életszínvonal középkori szintre süllyedt. A Piramida fehér márvány, üveg és acél piramis Tirana központjában, ami Hoxha életét és munkásságát dicsőített már halála előtt. A diktatúra bukása után bezárták és védték, majd a Koszovói-háború alatt a NATO használta. Később az enyészeté és illegális házfoglalóké lett, mialatt a politika nyugati művészekkel és építészekkel újabb és újabb terveket dolgozott ki a hasznosítására. Napjainkban ingyenes kilátóterasz, valamint kluboknak, kulturális, illetve szellemi műhelyeknek ad otthont. Köztük van a belga College of Europe kampusza, amit Ursula von der Leyen avatott fel 2023-ban.
Míg Tiranában a piramis Hoxa személyi kultuszáról tanúskodik, addig vidéken a 3 milliós ország 700 ezer bunkere paranoiájáról. Az imperialisták, vagy akár az elhajlott kommunisták várható inváziójára készülve épültek. A többségükben 1-2 személyes bunkerek nagy részét már elbontották, de a megmaradtak is kellőképpen meghatározzák Albánia tájképét. A bunkerekben tárolt fegyverek a rendszerváltást után az albán polgárháborúban, majd a koszovói-szerb konfliktusban és a balkáni alvilág leszámolásaiban jelentettek, jelentenek kimeríthetetlen forrást.
Két bunker a történelmi felvilágosítást szolgálja. A legfelsőbb vezetés számára épült Tirana közelében eredeti állapotában járható be (Bunk’art1). Míg a kommunista titkosszolgálat által kínzókamrának használt földalatti létesítmény a belvárosban interaktív történelmi múzeum (Bunk’art2).
Irodalom blog lévén egy könyves érdekesség Hoxáról. Autodidakta, ám kimondottan művelt volt, rengeteget olvasott. 20 ezer kötetes gyűjteménye nem csak dísz volt. Könyvtára tele volt francia irodalommal eredetiben, valamint könyvekkel a pápák és szentek életéről és vámpírtörténetekkel. Napi szinten olvasta a Le Monde-t is. Műveltségére kimondottan hiú volt, ezért a vezető pozíciókba alul iskolázottakat helyezett, hogy mindig ő legyen a legműveltebb.
Tirana legnyüzsgőbb része a bevásárlóutca, a Rruga Murat Toptani és a bazár, a Rruga Shemsi Haka. Utóbbiban minden kapható a zöldség-gyümölcstől, a húsokon és fűszereken át a szőttesekig, valamint az autentikus lacikonyhák és hipster kávézók sokasága is megtalálható. 2015-ös felújítását számos nemzetközi építészeti díjjal tüntették ki. Edi Rama ötlete nyomán készült. Az ő érdeme, hogy Tirana a Balkán legszínesebb városa lett. Rama (1964) nemzetközi hírű képzőművészből lett politikus, aki 2000 és ’11 között Tirana főpolgármestere volt, ’17 óta pedig miniszterelnök. A ’Balkán Obamájaként’ indult, de mára autoriter stílusa és korrupciós ügyek tépázták meg az imázsát. Ezek közé tartozik a Nemzeti Színház vesztét okozó ingatlanpanama.
A modern Tirana képtől elválaszthatatlan a Namazgja mecset. Alapkövét 2015-ben Erdoğan török elnök tette le. 30 méteres kupolájával, 50 méteres minarettjeivel és 4500 hívős befogadóképességével a legnagyobb mecset a Balkánon.
További részletek, érdeklődés, foglalás a www.karpateuropa.hu weboldalon!
Kép és cikk: Kárpáteurópa Utazási Iroda, Petrus Szabolcs
