2022. augusztus 19-én nyitotta meg kapuit az egykori apátsági magtár késő barokk műemlék épületében a „Tihany Anno” képekből építkező történeti kiállítás, és a hozzá kapcsolódó közösségi tér. Átadták a Mádl Ferenc teret az apátsággal összekötő új lépcsősort és a Pünkösdi Liget is.
A Tihany Anno kiállítás elsősorban azt az adottságát használta fel a településnek, hogy Magyarország mintegy 3200 városa és faluja közül – kiemelt turisztikai szerepe miatt is – ez az egyik legtöbbet fényképezett település, így az egymásra rétegződő évtizedekben keletkezett professzionális és amatőr fényképanyagban mélyfúrást végezve igazán sokrétűen és teljességre törekvő módon lehet Tihany múltját feltárni az érdekességek mentén, bemutatni hétköznapjait és ünnepeit, a helyiek és a turisták szemszögéből is egyaránt.
A Tihany Anno kiállítás a nagyközönség számára eddig jórészt nem ismert fotók és más ábrázolások mozaikkockáiból áll össze, azok segítségével ad átfogó képet a falu évszázadairól. Adottságai miatt Tihanyban igazán különleges felvételek is elkészülhettek, és olyanok is, amelyek korfestő jellegük miatt bármely magyar falura jellemzőek lehetnek. A magtárépület egyes szintjein – amelyek egyben kulturális közösségi terek és rendezvényterek is – elhelyezett, hátulról megvilágított (backlight) tablókon Tihany múltja témakörök köré szervezve került feldolgozásra, archív képekből építkezve, amelyeket egy-egy jellemző mondat, idézet tesz még átélhetőbbé.
A helység földrajzi adottságai miatt is különleges történetét például a „Halászat, hajózás” tabló is jól reprezentálja, míg a hagyományos népi élet egykori rejtelmeibe a „Tihany a mindennapokban” és az „Ünnepek Tihanyban” tablókon keresztül nyerhetünk betekintést, például olyan különleges fotókon keresztül, amelyeken a dombtetőn álló faluba a tihanyi asszonyok a fejükön viszik a Balaton vizét cserépkorsókban.
Természetesen a népszerű „Nyaralások Tihanyban” téma is megelevenedik, és felidézi a „retro nyaralások” élményét, például a Palma gumimatracok reklámfotóival, ahol a település mint „reklámhordozó” is megjelenik, vagy olyan zsánerjelenetekkel, mint a tóparton kempingezők képei, vagy az 1960-as évekbeli autóstalálkozó a Belső-tó partján.
Tihany korábbi évszázadait metszetek és régi térképek segítségével mutatják be – igazi különlegesség például, hogy Tihany a török korban még nem félsziget, hanem sziget volt. Bemutatásra kerül Tihany értékes épített öröksége a román kortól egészen a késő modernig, különlegesség, hogy egy kistelepülésen több mint kilencszáz évet átfogó időhorizonton vizsgálhatunk kiemelkedő értékű építészeti alkotásokat.
Külön szeletet kapott Tihany igen jelentős késő modern építészete, amelynek jeles képviselője a magtár 1960-as évekbeli felújítását és modernizálását tervező Callmeyer Ferenc és Tóth Kálmán is. (A mostani, hat évtizeddel későbbi felújítás is ennek a nyomdokain haladt.)
Napjainkban is kiemelkedő helyet foglal el Tihany a magyar gasztronómiai térképen, de vendéglátó egységei már a 20. század során is jelentősek voltak. Bizonyíték erre például a kiváló adottságokkal és kilátással rendelkező Rege cukrászda, amely a kiállításban több ponton is megjelenik. A félsziget természeti értékei iránt érdeklődők is találhatnak különleges tartalmakat az archív felvételek között.
Az időutazás a Tihanyhoz kötődő sztereotíp, minden turista által lefotózott képeket, és azok változását is feldolgozza. A tihanyi hangulatok, érdekességek tabló pedig a témakörökbe kevésbé illeszthető kuriózumokat vonultatja fel, ezáltal nyer élményszerű módon átfogó, a korábban benne élőnél lényegesen összetettebb képet Tihanyról a kiállítást megtekintő látogató.
A kiállítási élményt a tihanyi legendákat és anekdotákat megelevenítő rövid animációs filmek sorozata teszi teljessé, így a kecskekörmök vagy a visszhang legendáit bemutatók, amelyek minden látogató számára ismertek még általános iskolai olvasmányaiból.
Akiknek pedig több ideje van elmélyedni Tihany legizgalmasabb archív mozgóképes felvételeiben – például az 1930-as évek itteni motorversenyeiben –, azok egy hosszabb filmmontázst is megtekinthetnek a település múltjából, az itt forgatott játékfilmek és filmhíradó-jelenetek részleteiből – hiszen Tihany nem csak a fotók, hanem a régi mozgóképek szempontjából is különösen sok és értékes felvétellel rendelkezik. Egy most forgatott time lapse videó segítségével néhány perc alatt megtekinthető a mai Tihany egy éve, a tavaszi virágzástól a havas táj látképéig, egy drónvideó segítségével pedig ízelítőt kapunk a félsziget nevezetességeiből.
Az épületben minden felületet archív képek öltöztetnek fel, így például az ülőalkalmatosságok, vagy az asztalok felületét is. Érdekes megfigyelni az egyes ülőkék jellemző tematikáit, az egykor itt nyaralók portréival, a tihanyi országutat szelő autókkal, vagy az egyes épületek, és például a mára eltűnt szállodaenteriőrök képeivel. Ezek a fotók a „magántörténelmet” és az egyes évtizedek hangulatát is markánsan megjelenítik, egy-egy korból kimerevített időpillanatként idézik fel az eseményeket. Olyan élményelemek is elhelyezésre kerültek itt, mint az „Óriás Puzzle”, amelynek a segítségével szintén Tihany jellemző régi képeit rakhatják ki a látogatók.
Az új, többfunkciós főtéri látogatóközpontban Tourinform iroda, rendezvényhelyszín, koncerthelyszín, közösségi tér, és terasz is helyet kapott.
A projekt fontos célja volt Tihany emblematikus műemlék épületének fenntartható hasznosítása, valamint új típusú, hiánypótló terek létrehozása és rendezvények generálása a már meglévő, kedvelt, mindenki által ismert tihanyi attrakciók mellett.
